Baján

Attila halálát követően a Kárpát-medencében vagy annak egy részében a germán gepidák, a keleti gótok, majd a longobárdok hoztak létre hosszabb-rövidebb életű államokat. Az 560-as évek táján aztán újabb lovas nomád, a hunokéhoz hasonlóan harcias nép érte el a Kárpát-medence keleti szélét. Legnagyobb uralkodójuk, Baján kagán 567-ben a langobárdokkal szövetségben megsemmisítette a gepidák államát, majd elfoglalta a Kárpát-medence nagy részét. Az avarok kopjás, páncélos nehéz- és íjjal, szablyával felszerelt könnyűlovassága – amely elsőként használt vaskengyelt – pusztító hadjáratokat indított a bizánci birodalom ellen, s adófizetésre kényszerítette Róma keleti örökösét. Az avarok 626-ban még Bizánc ostromával is megpróbálkoztak. Birodalmuk a 800-as évekig a térség legerősebb hatalma volt, s csak a Nagy Károly vezette frankok csapásai alatt omlott össze. Baján nevéhez fűződik a későbbi Magyarország területén az avar birodalom megszervezés. Hadvezéri nagyságához kitűnő diplomáciai tehetség párosult. 567-ben az Al-Dunától kiindulva elfoglalta az Alföldet, majd a következő évben Pannóniát. 573-579-ben Bizánccal épített ki diplomáciai kapcsolatokat, majd 582-ben elfoglalta Sirmium erődjét. 584-ben bevette Singidunumot (Belgrád), s ezt követően két éven át a Balkánon hadakozott. Balkáni hódításait a bizánciak csak uralkodása vége felé tudták visszaszerezni. Földvárak rendszerével védett, szilárd birodalmat hagyott utódaira.