Kray Pál

Katonai szolgálatát a poroszok elleni hétéves háborúban kezdte, s Glatz ostrománál az elsők között hatolt be az erődbe. 1778-ban őrnaggyá, 1783-ban alezredessé nevezték ki. Az 1788-1789-es török háborúban megvédte a Vulkán-szorost, majd 1799. november 13-án elfoglalta Krajovát. Itteni ténykedéséért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. 1793-ban a németalföldi hadszíntéren október 24-én dandára élén visszaverte Jourdan francia tábornok támadását, 30-án pedig rajtaütéssel elfogott többezer francia katonát. Sikereiért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét. 1796. szeptember 3-án a Kray által vezetett hadoszlop támadása döntötte el a würzburgi csata sorsát, 19-én pedig Altenkirchennél Jourdan utóvédjét verte meg. 1799-ben rövid ideig az észak-itáliai hadsereg feletti főparancsnokságot látta el. Április 5-én Magnagónál megverte Scherer tábornokot, s ezért megkapta a táborszernagyi rangot. Ezt követően rohammal bevette Bresciát és Peschierát, s háromhetes ostrom után megadásra kényszerítette Mantovát. Augusztus 15-én Novinál a Szuvorov vezette szövetséges sereg jobbszárnyán négy támadás után megfutamította a Joubert vezette francia sereget. A csatában maga Kray is megsebesült. 1800-ban Kray kapta a rajnai hadszíntér főparancsnokságát. Miután az észak-itáliai erők marengói veresége miatt serege egy részét segítségül kellett küldenie, csak védekezésre szorítkozhatott. Kray a francia forradalom zseniális tábornokaival szemben nem egyszer ért el komoly sikereket.