Debrődy György

Az 1944. évi harcokban a magyar vadászrepülőknek többszörös ellenséges túlerővel kellett megküzdeniük. A bajtársiasság volt az a tényező, amely biztosíthatta a túlélést a reménytelennek látszó küzdelmekben és helyzetekben is. A „Puma” vadászok másik kiválósága, Debrődy György főhadnagy 1944 má¬jusában már túl volt a 16. légi győzelmén s jó sorsa mindig megóvta a haláltól. Pedig a légiharcok során gépét többször is lelőtték, s ö maga is megsebesült. 1944 május elején egy bevetés során Kenyeres Miklós hadnaggyal, együléses vadászgépeikkel szállítógépeket oltalmaztak. Útközben tizenhét Jak-9-es orosz vadászgép támadta meg őket. A két vadászrepülő – a szállítógépek szabad útját biztosítandó – felvette a harcot a hatszoros túlerővel. Debrődynek nem volt szerencséje, gépét hátulról eltalálták, benzintartálya kigyulladt, s kényszerleszállást kellett végrehajtania az orosz vonalak mögött. Helyzete reménytelennek látszott, amikor nem messze tőle, egy orosz vadászgép zuhant le, amelyet Kenyeres Miklós lőtt le. Csakhamar Kenyeres leszállt gépével, s odakiáltott neki: „Gyere gyorsan! Hazamegyünk!” Nagy nehezen be-gyömöszölték magukat az együléses gépbe, s a szovjet gyalogság tüzében felszálltak. Debrődy a szerencsés megmenekülés után még összesen 10 légi győzelmet aratott, s egyike volt a legmagasabb és legtöbb kitüntetést szerzett magyar pilótáknak. Soron kívül léptették elő századossá. AII. világháború végén amerikai hadifogságba esett, ahol mint műszaki tervező dolgozott. 1968-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, s haláláig ott dolgozott.