Bottyán János

Első nevezetes cselekedete igazi bravúr volt. Álruhában beosont a török által megszállt Érsekújvár várába, s délidőben felosonva a minaretbe, kidobta onnan az imádkozó müezzint. Bár a helyőrség fele öt üldözte, mégis ép bőrrel jutott ki az erődből. 1683-ban a visszafoglalt Esztergom lovasainak főhadnagya, 1684-ben Vác kapitánya volt. Ott volt Buda 1686-os visszafoglalásánál, s vitézei élén többször is meg-akadályozta, hogy az ostromlottak kívülről segítséghez jussanak. Az 1689-es szerbiai hadjáratban az esztergomi lovasság kapitányaként tüntette ki magát. Az 1690-es évektől már ezredes volt. A visszafoglaló háborúkban veszítette el egyik szeme világát. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Rákóczi ellen fogott fegyvert, majd 1704. október 11-én Selmecbányán jelentkezett Bercsényi Miklós főgenerálisnál. Rákóczi nyomban fontos megbízatást adott neki: Érsekújvár elfoglalását. A kuruc háború kevés sikeres ostromát vívta meg itt. Ezt követően még nehezebb feladat jutott osztályrészéül: a Dunántúlt kellett felszabadítania. Bottyán egy mesterien vezetett hadjáratban elfoglalta az országrészt, Szentgotthárdnál szétverte Hannibál Heister tábornok seregét. 1707-ben, amikor a csá¬szári hadak négy irányból indítottak ellene támadást, sikeresen meg is védte a Dunántúlt, s portyázó hadviselésével megbénította az ellenség mozgását. A trencséni vereség után neki volt köszönhető, hogy Érsekújvár vára képes volt még két évig dacolni a császáriakkal. A nép által apónak, katonái által Vak Bottyánnak nevezett vezér 1709 őszén hunyt el.