Dobó István

A mohácsi vereség után az ország rövidesen három részre oszlott szét. A nyugati és északi részek I. (Habsburg) Ferdinánd király fennhatósága alá tartoztak, keleten és Erdélyben Szapolyai János volt az úr, az ország középső részén pedig folyamatosan növekedett a török által megszállt terület. 1541-ben Buda is török kézre került, s a szultán és vezérei évről-évre újabb és újabb várakat foglaltak el. 1552-ben újabb török hadjárat indult. Ahmed másodvezir és Ali budai pasa csapatai tucatnyi várat, köztük a fontos Temesvárt és Szolnokot is bevették. Már-már úgy tűnt, a török áradat elnyeli egész Magyarországot, amikor a török had Eger alá érkezett. A várat Dobó István kapitány vezetésével 2000 katona és a környékről menekült paraszt védte. A török rozzant akolnak titulálta a várat, s felszólította Dobót, adja meg magát szabad elvonulás fejében. Dobó azonban nemmel válaszolt. Ahmed és Ali egyesült csapatai, több tízezer fő. öt hétig ostromolták Eger várát, ám az ostromlottak minden rohamot sikerrel visszavertek. Külső segítséget nem várhattak, ám bíztak saját erejükben. Dobó személyesen irányította a védelmet, a harcban meg is sebesült. A példamutatás és kitartás megtette hatását, a török megunva a fölösleges veszteségeket, október 18-án feladta az ostromot. Dobót az uralkodó Erdély vajdájává nevezte ki, s gazdag adományokban részesítette. Az 1570-es egy összeesküvésbe keveredett, s a király fogságba vetette. A vizsgálat végül tisztázta Dobót, de szabadulását csak rövid idővel élte túl.