Horthy Miklós

Az ősi magyar nemesi családból származó Horthy Miklós a fiumei tengerészeti akadémián végzett 1886-ban. 1909 és 1914 között I. Ferenc József szárnysegédje volt. A világháború kitörésekor sorhajókapitányként a Novara cirkáló parancsnokává nevezték ki. Szerbia legyőzése után a Monarchia hadvezetése Montenegró leverésére készült, s parancsot adott a flottának, hogy minden áron gátolja meg, hogy a montenegróiak hadianyaghoz jussanak. Az Antant-szállítmányok kirakására szolgáló San Giovanni di Medua kikötőjét azonban nehéz volt megközelíteni a jól kiépített parti védelem miatt. Horthy 1915. december 2-án a Novarával, négy torpedórombolóval és négy torpedóhajóval megindult San Giovanni di Medua felé. December 5-én a kikötőt védő aknazárat megkerülve a Novara behatolt az öbölbe, s 23 rakománnyal teli hajót süllyesztett el. A parti tüzérség a helyét állandóan változtató cirkálót csupán egyetlen egyszer találta el. E haditettnél is szebb volt az 1917. május 15-i otrantói csata. Az Adriáról az Ión-tengerre vezető, 80 kilométer széles szorost az Antant haditengerészete szinte teljesen lezárta. Horthy vállalta a feladatot, hogy a zárat feltörje. Akciója során három cirkálója 23 halászhajót, 2 szállítógőzöst és 2 rombolót süllyesztett el, s sikeres tengeri ütközetet vívott az olasz flottával. Közben Horthy maga is megsebesült. E két haditettért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. A világháborút ellentengernagyi rangban, a Monarchia flottájának főparancsnokaként fejezte be. 1919-től 1944-ig Magyarország kormányzója volt.