Hunyadi János

Zsigmond királyt a Habsburg-házból való Albert követte a magyar trónon, aki 1440-ben halt meg. A különböző főúri csoportok nem tudtak megegyezni az új uralkodó személyében. A jelöltek közül végül a Jagelló-házból való I. Ulászló lengyel király került ki győztesen Albert utószülött fiával, a csecsemő Lászlóval szemben. Ulászló győzelmét elősegítette, hogy a korszak legkiválóbb magyar katonáját. Hunyadi Jánost is saját pártján tudhatta. Hunyadi ifjúkorát a Délvidéken, a török elleni harcban töltötte. Később bejárta Itáliát, részt vett a csehországi huszita háborúkban, megismerkedett a legkorszerűbb harceljárásokkal. 1439 után előbb Szörényi bánként, majd erdélyi vajdaként és temesi ispánként feladata a török betörések visszaverése volt. Első jelentős győzelmét az Erdélyt dúló Mezid bég hadán aratta 1442-ben, majd a Jalomica folyó mellett szétverte Sehábeddin ruméliai beglerbég seregét. 1443-ban a hosszú hadjáratban több győzelem után egészen a Balkán hágóiig tört előre. Nagy tervét, a török Európából történő kiűzését azonban sem ekkor, sem 1444. és 1448. évi hadjárataiban nem sikerült megvalósítania. Sőt, e két hadjáratban Várnánál, majd Rigómezönél súlyos vereséget szenvedett. Bizánc eleste után egy évvel Krusevácnál tönkreverte Feriz bég seregét, majd 1456-ban magával Mohamed szultánnal szemben védte meg az ország kulcsát, Nándorfehérvárt. Legnagyobb győzelmét azonban kevéssel élte túl, a táborban kitört pestisjárvány rövidesen elragadta az élők sorából.