Hunyadi János halála után az ifjú király, V. László nem sok hálát mutatott az országot megóvó hős fiai iránt. Hunyadi Lászlót elfogatta és kivégeztette, a kisebbik fiút, Mátyást pedig fogságba vetette. V. László 1458. évi halála után az ország rendjei az ifjú Mátyást választották királyukká. Személyében a középkor egyik legtehetségesebb magyar királya és egyik legjobb hadvezére foglalta el a magyar trónt. Célja az volt, hogy olyan európai nagyhatalom központjává tegye Magyarországot, amely képes visszaverni az egyre erőteljesebb török támadásokat. Mátyásnak nehéz dolga volt, hiszen apja egykori ellenfelei mindent megtettek annak érdekében, hogy az ifjú király ne mondhassa magát az ország teljhatalmú urának. Szövetkeztek a német császárral és a lengyel királlyal, a cseh királlyal és a Felvidéket dúló huszitákkal. Mátyás azonban saját zsoldoshadsereget szervezett, amellyel megvédte az országot minden betörés ellen. Hadat indított Csehországba, s a királyság jelentős részét birodalmához csatolta. Elfoglalta a töröktől Jajcát és Szabácsot; ez utóbbi ostromát személyesen irányította. Legszebb győzelmét 1474-ben aratta, amikor Boroszló városába bezárkózva, nemcsak visszaverte a lengyel és a cseh király együttes támadását, hanem arra kényszerítette őket, hogy ök kérjenek békét tőle. Az 1480-as években III. Frigyes császár ellen indította hadait, s 1485-ben Bécset, majd 1487-ben Bécsújhely erődjét is elfoglalta. Mátyás e diadalokkal Közép-Európa leghatalmasabb országának ura volt, amikor 1490-ben meghalt.
Hunyadi Mátyás
király
(uralkodott: 1458 - 1490)