Kemény János

Bethlen Gábort I. Rákóczi György, a tizenötéves háború nevezetes hadvezérének, Rákóczi Zsigmondnak a fia követte Erdély trónján. Az uralkodása idején ívelt magasra Kemény János pályája. 1644-ben Rákóczi a mezei hadak generálisává nevezte ki. 1644-1645-ben ö vezette Rákóczi hadainak felvidéki hadjáratát, amelynek eredményeként a linzi béke ismét biztosította Erdély önállóságát. Rákóczi halála után fia, 11. Rákóczi György lépett Erdély trónjára. Kemény az ö megbízásából segítette meg 1655-ben Serban havasföldi vajdát. Amikor 1657-ben Rákóczi a lengyel trón megszerzésére hadjáratott indított, a sereg fővezére ismét Kemény volt. A hadjárat azonban katasztrófával végződött: a hazatérő sereg a tatárok fogságába esett. A törökök hadjáratot indítottak II. Rákóczi György ellen. Rákóczi 1660-as halála után Kemény állt fejedelme híveinek élére. 1661. január l-én a rendek Erdély fejedelmévé választották, s Kemény az újabb török támadás küszöbén segítségért folyamodott I. Lipót királyhoz. Monteccuccoli vezetésével viszonylag nagy haderő érkezett Erdélybe, s egyesült Kemény seregével. Időközben azonban a szultán parancsára az erdélyi országgyűlés Apafi Mihályt választotta Erdély fejedelmévé. Amikor Monteccuccoli értesült arról, hogy a szultán nem kívánja beolvasztani birodalmába Erdélyt, hanem meghagyja vazallus fejedelemségnek, kivonult Erdélyből. Kemény azonban folytatni akarta a küzdelmet. 1662. január 22-én Nagyszőlősnél ütközött meg Kucsuk Mehemed jenei bég seregével. Kemény a kézitusában hősi halált halt.