Széchenyi István

gróf, százados, a legnagyobb magyar

(1791 - 1860)

1813 őszén a szövetségesek három hadserege Lipcse felé közeledett, hogy gyűrűbe fogja s megsemmisítse a francia fősereget. Október 16-án azonban még bizonytalan volt, hogy a Schwarzenberg vezette hadseregen kívül Blücher porosz és Bernadotte svéd erői is megérkeznek-e időben. Schwarzenberg herceg ezért több futárt is küldött Blücher tábornagyhoz, hogy „meghívja” az október 18-ra tervezett csatába. Egyikük Széchenyi István gróf, másodosztályú lovassági százados volt. Széchenyi először az 1809. évi hadjáratban vett részt, s ott volt a jú¬nius 14-i győri csatában. 1813 májusában került Schwarzenberg tábornagy főhadiszállására. Október 16-án a fővezér nemcsak a Biüchernek szóló „meghívó” kézbesítésével bízta meg, hanem azzal is, hogy bírja rá Bernadotte-ot a megjelenésre. Széchenyi október 17-én reggel 6 óra tájban jelentkezett Blüchernél, közölte Schwarzenberg üzenetét, majd folytatta útját Bernadotte-hoz. Határozott fellépésével elérte, hogy Bernadotte is megjelenjen a másnapi csatában. A lipcsei csatát végül is ez döntötte el a szövetségesek javára. Széchenyi futárútjáért meg-kapta az elsőosztályú századosi kinevezését 1814. november végétől már az 5. (Radetzky) huszárezredben szolgált századparancsnokként. 1815. május 14-én Castello di Sangrónál századával szétvert egy gyalogsági négyszöget, s 156 foglyot ejtett. Ennek ellenére sem sikerült azonban tovább jutnia a ranglétrán. 1826-ban tehát elhagyta a cs. kir. hadsereget, hogy minden energiáját Magyarország felemelésének szentelhesse.