Zrínyi Miklós

A szigetvári hős dédunokája első kisebb győzelmét 1639-ben aratta. 1647-ben a Muraközt dúló török csapatokat verte szét Légrádnál. 1649-től Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. 1651-ben visszavette a török által elfoglalt Kiskomáromot. Komoly elméleti jártasságot is szerzett a hadtudomány területén, s „Tábori kis trakta” és „Vitéz hadnagy” című munkáiban a modern hadszervezés és hadvezetés elveit foglalta össze. 1661-ben a nagy háború előestéjén a Muraköz védelmére felépítette Zrínyi-Újvárat. A háború 1663-ban indult meg. Zrínyi augusztus 13-án Zrínyi-Újvár mellett vert vissza egy török támadást, majd Érsekújvár felmentésére indított hadak parancsnokaként zaklatta a török fősereget. November 27-én a Muraközt támadó török és tatár csapatokat szórta szét. 1664 januárjában aztán merész vállalkozásba kezdett. Magyar és birodalmi seregekkel bevette Babocsát és Barcsot, elfoglalta Pécs városát, majd február 2-án az eszéki török őrség golyózáporában felégette az ottani, 6 kilométer hosszú Dráva-hidat. Visszafelé felégette Bara- nyavárat, elfoglalta Segesdet, s 500 kilométeres út megtétele után visszatért a Muraközbe. A hadjárat komoly esélyt adott arra, hogy az egyesült keresztény hadak végre visszafoglalhassák a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erődjét, az 1600-ban elveszített Kanizsát. Az április végén kezdődött ostromot azonban a török főerők beérkezése miatt félbe kellett hagyni, s június 30-án Zrinyi-Újvár is a törökök kezére került. A vasvári béke után Zrínyit a kursaneci erdőben rendezett vadászaton egy vadkan halálosan megsebesítette.